Talán az „EZ A BRANDING 2026 – CHANGE THE GAME” márka szakmai napon Tomaj Zsófi előadása fordította le a legtisztábban a nagy rendszerszintű változást vállalati döntési problémává.
A kulcsállítás az, hogy a környezeti változás már nem jövőbeli fenntarthatósági kérdés. Már bent van a vállalatban, csak nem feltétlenül klímaváltozásnak nevezzük.
Alapanyagárnak. Energiaköltségnek. Biztosítási díjnak. Vízkorlátozásnak. Szállítási késésnek. Műszakrendváltozásnak.
Az egyik legerősebb felismerés:
A kockázat keresztbe megy a cégen, a szervezet viszont függőlegesen, dobozokban működik.
Ugyanazt a fizikai változást az üzemeltetés hűtési problémának, az energetikus fogyasztásnövekedésnek, a HR munkavédelmi problémának, a pénzügy költségnövekedésnek érzékeli. A szervezet ezért hajlamos különálló problémákat látni ott, ahol valójában
egyetlen rendszerszintű változás különböző következményeiről van szó.
És itt érkezik meg az előadás a stratégiai kérdéshez: mozgásteret kell építeni.
A felkészült vállalat sem feltétlenül kerüli el a problémát. Viszont amikor az bekövetkezik, több lehetősége marad, és gyorsabban képes dönteni. A fenntarthatóság ebből a nézőpontból már kevésbé „ki zöldebb?” verseny, sokkal inkább alkalmazkodási és versenyképességi kérdés.