Az 1930-as évek óta nem tapasztalt ilyen szintű vámtevékenységet a világ. A vállalkozásokra gyakorolt hatás nagy, egyenlőtlenül oszlik el, és valószínűleg így is marad.
Az üzleti vezetők bevallják, hogy időnként túlterheltnek érzik magukat, leginkább a napi problémákkal foglalkoznak. A vállalatvezetők azonnali kihívásokkal küszködnek, bizonytalanok abban, hogy mi következik.
Mivel a világjárvány válsága még mindig az elméjükben van, ismét egy rendkívül bizonytalan környezettel találják szemben magukat, amelyhez kevés párhuzam vezeti őket, és nincs egyértelmű elképzelésük arról, hogy mikor térhet vissza a normalitás. Haboznak megtenni a stratégiai lépéseket, mert nem biztosak abban, hogy meddig tarthatnak a vámok. Felismerik, hogy számos vámkövetkezmény – az éles makrogazdasági hatástól a kereskedelmi partnerek válaszain át a nemzetbiztonsági újraértékelésekig – hirtelen változásokat okozhat a kereskedelmi rendszerekben.
Tekintettel a globális kereskedelmet irányító kölcsönös függőségek hálójára, az üzleti vezetők felismerik, hogy a hagyományos előrejelzési és tervezési módszerekkel nem tudnak felkészülni és meghatározni a továbblépést. Amire szükségük van, az egy geopolitikai „idegközpont” – egy központi csomópont, amely nyomon követi a globális kereskedelem új fejleményeit, több horizonton tervezi a döntéshozókat, és útmutatást ad a döntéshozóknak a bővülő vámok és kereskedelmi ellenőrzések hatásainak enyhítésére.
ITT tudod tovább olvasni: Navigating tariffs with a geopolitical nerve center – McKinsey & Company