Pusztán kommunikációs szempontból.
A Független Közmédia Testület hallgatja meg a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázókat.
Mivel első munkahelyem a közszolgálati Magyar Rádió volt, több évtizedet el is töltöttem a médiában, mai napig van benne szerény szerepem, úgyhogy némi rálátással, de
kellő távolságtatással és kitüntetett szakmai figyelmemmel mondom,
annak ellenére, hogy az eredmény kihirdetéséig nem gondoltam, hogy véleményt mondok. Viszont eljött nálam az a pont, ahol úgy gondolom, hogy érdemes.
Örömteli hír, hogy a kiválasztás pályázattal, független, transzparens,
miközben látom
a baráti médiabefolyásolási kísérleteket, nyilatkozatokat, de látom a Testület számomra teljesen érthetetlen, érintettségnek mondott transzparenciát sugalló, ámde kontraproduktív, esélyeket is komolyan befolyásoló, a szavazói és kérdezési jogot visszaadó akciókat.
Tehát az elmúlt évtizedek okán a jelentkezők és a Testület tagjai közül is jónéhányat személyesen ismerek és nincs kétségem, hogy a munkájuk remek művelői, de egy apró, de egyáltalán nem elhanyagolható szempontot mintha a legtöbben nem értenének!
Már tegnap is, ugyan csak egy poszt kommentjében jeleztem, hogy jelen pályázaton nem kreatív alkotót, hírigazgatót, műszaki vezetőt, technológiai gurut, főszerkesztőt és tartalomgyártót – még sorolhatnám – , hanem egy vezérigazgatót keresnek, keresünk! Aki képes ezt a rendszert gatyába rázni. Egy belgyógyász ne akarjon gerincműtétet csinálni, arra ott az idegsebész.
Összefoglalva és vállalva a kéretlen javaslatom a top 2-re: Malcsiner Péter vezérigazgatónak, Kert Attila pedig hír- és tartalom igazgatónak kiváló lenne! A többi csapatból pedig számos kiváló szakembert be lehetne vonni az építkezésbe.

