A közösségi média számos pozitív hatása mellett számos negatív következményt, kihívást is magával hozott. A digitális kommunikáció forradalma demokratizálta az információhoz való hozzáférést, elősegítette az önkifejezést és a társadalmi részvételt, ugyanakkor a szabályozatlanság, az algoritmusok torzító hatása és a felhasználók életkori heterogenitása új típusú veszélyeket is teremtett.
A gyermekek – akik egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a közösségi médiával – különösen sérülékenyek e folyamatban.
E felismerés nyomán Ausztrália 2024 novemberében olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja a közösségi média használatát 16 éves kor alatt, azonban e szabályozás csak 2025 decemberében lép hatályba, így gyakorlati hatásai egyelőre nem ismertek. Ez az intézkedés nem csupán gyermekvédelmi szempontból jelentős, hanem rávilágít arra is, hogy a digitális környezetben való részvétel korhatárhoz kötése ma már globális diskurzus tárgya.
A gyermekek online térben való megjelenésének egyik legvitatottabb formája a kidfluenszerjelenség.
A fogalom az angol kid influencer kifejezésből származik, és olyan kiskorúakat takar, akik a közösségi média platformjain – például a YouTube-on, az Instagramon vagy a TikTokon – kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek, gyakran a szülők aktív közreműködésével. A jelenség az influenszer-marketing térhódításával vált meghatározóvá:
a „gyermek, mint tartalom” jelensége a digitális gazdaság egyik leggyorsabban növekvő területe:
a globális influenszer ipar 2024-re 24 milliárd dollárra emelkedett, azaz négy év alatt háromszoros növekedést ért el. Ez a bővülés nemcsak gazdasági, hanem jogi és etikai szempontból is kihívásokat jelent, hiszen a gyermeki munka, a magánszféra és az adatvédelem határai a digitális térben elmosódnak. A gyermekek – akár önként, akár szüleik irányítása alatt – így a digitális gazdaság aktív szereplőivé váltak, gyakran anélkül, hogy felismerhetnék ennek jogi következményeit vagy személyes kockázatait pszichológiai szempontból.